Kiábrándultság, reményvesztés: végveszélyben az építőipar

Az Opten Informatikai Kft. adatai szerint januárban országosan 428, az elmúlt három hónapban pedig havonta átlagosan 540 építőipari cég szűnt meg, ami 46, illetve 49 százalékos növekedés a megelőző év azonos időszakához képest. Tavaly nyáron jogszabályi változások miatt kezdett növekedni a megszűnések száma, ami most ezen a szinten stabilizálódni látszik, közölte Tóth Tamás, az Opten Informatikai Kft. ügyvezető igazgatója. Már jó ideje nem működő cégeket zárnak be a hatóságok, sokszor éppen azért, mert semmilyen életjelet nem adnak, így beszámolási kötelezettségeiket sem teljesítik. Ugyanakkor ott van az egyre nagyobb hányad, amelyik éppen most válik fizetésképtelenné, vagy a jövőt érzik kilátástalannak a tulajdonosok.

– Ha nem lesz érdemi változás, 90 százalék esély van a bezárásra – mondta a Sonline.hu-nak Szekeres Lajos, a kaposvári Szemeco építőipari vállalkozás ügyvezető igazgatója. – Nagyjából 25 millió forint kintlévőségünk van, arra várunk, hogy a számlákat végre kiegyenlítsék. Ügyvédhez járunk, hivatalosan úton próbáljuk elintézni, hogy megkapjuk jogos jussunkat, ám nincs lényegi előrelépés. Szerintem a vállalkozóknak elegük van a hercehurcából, jogi- és pénzügyi biztonságot sürgetnek.

Közel 12,5 millió forint a legnagyobb tétel, amit várnak a megbízótól, de jó néhány több százezer forintos adósság is szaporítja a belső szakipari munkálatokkal foglalkozó, nyolc dolgozót alkalmazó kisvállalkozás sorsát. Szekeres Lajos – utalva a kkv-szektorral kapcsolatos fejlesztési elképzelésekre – rámutatott: ha pénzhez is jutnak a vállalkozások, azt gyakran nem beruházásra, hanem a napi működés finanszírozására kénytelenek költeni. S hiába tanácsolja az egyik ismert gazdasági fő érdekvédő, hogy ami nem megy, azt abba kell hagyni és helyette más tevékenységet kell megpróbálni. Ez – folytatta Szekeres Lajos – Budapesten talán még járható út, ám Somogyban már kevésbé...

– Ütemezési tervet kellene készíteni minden építkezésnél és csak akkor folytatná a munkát az iparos, ha az addig elvégzett feladatot a megrendelő kifizette – vetett fel egy lehetséges megoldást egy kaposvári kisiparos, aki kérte, ne írjuk le a nevét. – Jó ötlet volna, csak nem oldható meg a gyakorlatban. Gyakran ugyanis a részszámlát sem rendezik a megbízók. Családi vállalkozásunk is hasonló szituációba került, fél éve reménykedünk, hogy egyszer mégis csak hozzájutunk a pénzhez.

A cégbíróságok tavaly március óta nem indítanak kényszer-végelszámolást, így a januárban közzétett 104 végelszámolás zöme már olyan eljárás, amelyet a tulajdonosok kezdeményeztek saját cégük bezárása érdekében. Ezek több mint fele a tapasztalatok szerint felszámolásba fordul, miután a bezárandó cég kifizetetlen adósságot hagy maga mögött. Januárban országosan emellett 300 építőipari céggel szemben indult meg felszámolási eljárás. A nehéz helyzetre egy másik friss elemzés is rávilágít. A Nielsen felmérése szerint nőtt azok aránya, akik szerint országunk gazdasági válságban van és abból a következő egy év során nem lábal ki. A legutóbbi negyedik negyedévben száz megkérdezett magyarból nyolcvannyolcan látják válságosnak a gazdaság helyzetét és közülük 85 százalék gondolja azt, hogy tizenkét hónap alatt nem múlik el. Utóbbiak aránya három százalékponttal emelkedett a harmadik negyedévi 82 százalékról.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (Évosz) felmérése szerint az ágazatban dolgozó társaságok csaknem 80 százalékának van kintlévősége. Ezek egy része a partnerek – alvállalkozók, beszállítók, munkavállalók – kifizetése érekében hitelt vett fel, amit a bevételek elmaradása esetén is vissza kell fizetnie. Horváth Ákos, a kaposvári Mad Day Kft. ügyvezető igazgatója szerint ebben a közegben minél alaposabb információt kell szerezni a megrendelőről. A fő problémának a megrendelések hiányát és az általános pénztelenséget tartja.

(forrás: sonline.hu) 2013. február 28.