Még az idén elkészül a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia

Elmondta: Magyarországon a középületekre 2015-től, míg a magánépületekre 2019-től szigorúbb energetikai előírások vonatkoznak majd, az Európai Unióban pedig 2019-ben a középületekre, 2021-ben pedig az új építésű privát épületekre is életbe lép a közel nulla energiafelhasználású megvalósítás követelménye. Egy gazdaságossági felmérés kapcsán rámutatott: egy energetikai felújítás során az ablakcsere önmagában nem minden esetben kifizetődő, kell hozzá a falak és a födémek hőszigetelése is. Legnagyobb a megtakarítás akkor, ha megújul a házakban a fűtési rendszer is. A fafűtésre átállás gazdaságos, viszont a pellet-fűtés és a hőszivattyú beruházásának a költsége nem minden esetben térül meg rövidtávon.

Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és a kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy még az idén elkészül a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia. A Stratégia a Belügyminisztérium költségoptimalizálási programján túl több mint 23.000 épület épületenergetikai adataira, továbbá számos mérnök és közgazdász munkája alapján jön létre. A munka nagyságát jelzi, hogy a 2012 szeptemberében indult tervezés várhatóan idén őszig készül el, amely ezt követően megfelelő szakmai alapot teremt egy átgondolt, megalapozott és fenntartható épület-felújítási program indítására.

A megújuló energiák alkalmazásával kapcsolatosan megjegyezte, hogy mivel az európai uniós tagállamok sem tudják már a korábbi támogatási rendszereiket fenntartani, így az ő mintájukra indított támogatási rendszer Magyarországnak sem érdeke. A konferencián számos érv hangzott el a műemlék védelem alatt álló épületek energetikai felújítása mellett, amelyre reagálva Illés Zoltán államtitkár a sajtótájékoztatón jelezte, hogy komolyan megfontolandó a műemléki épületek energetikai felújítására indítandó speciális pályázat kidolgozása.

(Forrás: MTI) 2013. május 24.